Szentlélek: Új fejezet következik tanításainkban. Mint a 3. Isteni Személy állok előttetek, dicsőségem fényével elárasztva benneteket. Én, a bölcsesség lelke egyre jobban szélesíteni akarom tudásotokat, ezért közelebb kívánlak vinni titeket egy általatok homályba borult, vagy még nem eléggé ismert területhez a hitéletben: a katekizmushoz. Valamikor hittanórán találkoztatok vele a biblia könyvetek mellett, de akkor még csak a legalapvetőbb ismeretek birtokába juthattatok. 6 éve hallgatjátok égi tanításainkat és ezelatt értelmetek és szívetek oly sokat gazdagodott, hogy alkalmasak vagytok mélyebben megismerni a Katolikus Egyház Katekizmusát. Ennek a könyvnek alaptervezetét 1986-ban II. János Pál pápa készítette el, Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa irányításával egy 12 tagú szakértő bizottsággal.
Mivel a mai korban az emberek életvitelében mi Égiek a legnagyobb hiányosságokat az erkölcsiségben és a tízparancsolat be nem tartásában látjuk, ezért a négy nagy témát a harmadikkal kezdem. Ez az a terület, amelyről a hívek oly kevés tanítást kapnak a prédikációkban: hogy mi az erkölcsös, mi az erkölcstelen, mi a bűn, mi az erény? E kettő összemosódik gyermekeink értelmében. Ezért nagyon figyeljetek tisztasára törekvő Engesztelőim, mert ti tanácsaitokkal sokat tudtok segíteni a környezetetekben élő felebarátaitokon.
Az emberek cselekedeteit erkölcsileg kétféleképpen lehet minősíteni: jók vagy rosszak. A kocsmából hazatérő részeg férj üti-veri feleségét és gyermekeit. Ez nyilvánvalóan rossz cselekedet. Egy bátor fiatalember egy fuldokló kisfiút élete veszélyeztetésével kiment a folyóból, ez bizony jócselekedet. Az erkölcsi tett kétféle dologtól függ: a szándéktól és a körülményektől. A cél és a szándék határozza meg, hogy valóban jót tesz-e az illető. Egy példa az életből. Zoltán nősülés előtt áll, de lakásvásárlásra nincs elég pénze. Ili néni 93 éves, nincs senkije és már nehezen látja el magát. Zoli menyasszonyával szinte minden nap meglátogatja. Befűtenek neki a kazánba, beviszik az ebédjét a kapuból és leülnek beszélgetni vele. Az idős asszony el van ragadtatva kedvességüktől. Így megy ez 3 hónapig, majd a fiú közli a barátnőjével, hogy a néni lakása éppen jó lesz nekik, csak legyen türelemmel, míg meg nem hal. A jó érzésű vallásos lány megbotránkozik, és hosszú vita után szakít Zolival. A vőlegény célja jónak tűnt, hogy az új feleségével lakáshoz jusson. Még drága idejének egy részét is rááldozta az idős nénire. Jónak látszott ez a viselkedés, de ott lapult szíve mélyén a ravasz szándék. A néni látogatása volt az eszköz. Lám-lám, a célt nem szentesíti az eszköz.
Gyermekeim, ahányszor ez az ifjú pár bement az idős asszonyhoz, Jézus bekísérte őket, leült a fiú mellé, bánatosan nézte és hallgatta, közben egy könnycsepp gördült végig az arcán.
Hogy az erkölcsi viselkedés jó vagy rossz, függ a körülményektől is, sőt a következményektől is.
Egy 16 éves lány, Zsanett teherbeesik és barátja megfenyegeti, hogy otthagyja, ha nem veteti el. Az apa behemót, kemény, durva ember, már ismerte a kezét. Rettenetesen félt, és otthon nem merte elmondani. A fiú pénzt adott neki, elküldte egy orvoshoz és megtörtént az abortusz. Miért döntött így a kislány? A körülmények miatt: szerette a párját, rettegett, hogy elhagyja és félt a goromba apától. A következmény is súlyos volt: az orvos a műtét után közölte vele, hogy többé nem fogan meg, nem lehet gyermeke. Nem is beszélve a kicsi magzat sorsáról, az elkülönített helyre került a lelke. Nem sokáig maradt ott, ne szomorkodjatok, Gyermekeim! Mert egy hozzátok hasonló közösség megkeresztelte és az őrangyala felvitte a Mennybe.
Zsanett nem vallásos, fel se fogta, mit tett. Tovább éli bűnös életét. A körülmények nem mentik fel erkölcstelen viselkedése alól.
Az ember erkölcsében nagy szerepet játszanak a szenvedélyek. A szenvedély forrása mindig az emberi szív, onnan indul ki. Vannak jó és rossz szenvedélyek. Általában jó szenvedélynek látszik a szeretet, mely jó cselekedetet idéz elő. Pl. valaki szenvedélyesen szereti Istent, az abszolút jóságot és tökéletességet, minden erejével Őt imádja, szolgálja. Ez a pozitív szenvedély az üdvösségbe torkollik. Vagy szenvedélyesen szereti a nála gyengébb, bajban lévő, rászoruló felebarátait és minden igyekezetével azon van, hogy vigasztalja és segítse őket. Minden elesett, szenvedő, gyámolításra szoruló emberben a szenvedő Jézust látja. A szenvedélyes szeretetnek ez a fajtája is a boldog Örök Élet felé vezeti őt. De vigyázzatok Gyermekeim, mert a szeretet el is fajulhat. Erre bemutatok néhány esetet:
Ibolya és Klári egy irodában dolgoznak. Egyirányban laknak és hazafelé menet sokat beszélgetnek. Kiderül, hogy nagyon hasonló az érdeklődési körük, szeretik a klasszikus zenét és az irodalmat, vasárnaponként szentmisére járnak, gyakran gyónnak, áldoznak. Ibolya meghívja vendégségbe Klárit és késő estig beszélgetnek. A szimpátia egyre nő közöttük. Azon veszik észre magukat, hogy még akkor is egymásra gondolnak, ha nincsenek együtt. A kezdeti ártatlan szeretet szenvedélyes érzéki szerelemmé változik. Addig igyekszik a gonosz felcsigázni egymás iránti érzelmeiket, míg ledölnek náluk az erkölcs falai, és beleesnek a fajtalankodás halálos bűnébe. Az ilyen rendetlen szeretet a kárhozat felé hajtja őket. Így járnak a szentségi házasságon kívül együtt élő párocskák is, akik azt vallják, hogy ők szenvedélyesen szeretik egymást, a szeretet csak nem bűn?
Másféle emberi kapcsolat is produkálhat a szeretetből bűnös, rossz szenvedélyt. Pl. képzeljetek magatok elé egy anyát, aki egyetlen fiát csodálattal, imádattal veszi körül. Ő az élete értelme, mindenki előtt büszkélkedik vele, sorolja a pozitív tulajdonságait, ő az istene. Az ilyen anya, ha majd számonkérik tőle az első parancsolatot, hogy Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj, hogy fog megállni az Örök Bíró előtt? Számtalan példát tudnék még felhozni előttetek, hogy a szeretet, mint a legpozítivabb érzelem a szenvedélyek között, mennyire elferdülhet, milyen veszélyes lehet.
A másik szenvedély a szeretettel ellentétben a gyűlölet, mely szintén a szívből ered. A gyűlöletet a rossztól való félelem váltja ki. Aki gyűlöl valakit, abban az illetőben rosszat lát és ettől a rossztól el akar fordulni. Képtelen észrevenni a másikban a jót, rosszindulatúnak és gonosznak érzi. A gyűlölet általában haragban végződik.
Andi és Szilvi már évek óta jó barátnők. Szilvi a főiskolán egy bálban megismerkedik egy harmadéves fiúval. Néhány hét után elhatározza, hogy bemutatja Andinak. Hárman egy presszóban találkoznak, vidáman, barátságosan telik az este. A fiú elkíséri őket a kollégiumi szállásra és elbúcsúznak. Ettől kezdve Szilvi körül megfagy a levegő. Egy kis faggatás után elmondja észrevételét Andinak, látta, hogy az ő barátján nem egyszer rajta felejtette a szemét és tekintetük többször találkozott. Szóljon, ha tetszik neki, le tud mondani róla. Andi tiltakozott, hogy egyáltalán nincsenek ilyen tervei, de Szilvi hajthatatlan volt. Ettől kezdve nem szóltak egymáshoz. Mindkettőjük lelkében nagy szomorúság és csalódás volt. Szilvi másik szobába kérte magát és már nem is fogadta barátnője köszönését. A harag teljesen beborította. A gyűlölet a legveszedelmesebb szenvedély, mert gonosz cselekedetre sarkall, és a szeretet parancsát lábbal tiporja. Aki kiengesztelődés nélkül haragban hal meg, a tisztítóhely legmélyebb fokára kerül és sokáig tartó nagy szenvedésekben lesz része.
Ma már csak egy fontos témáról szeretnék megemlékezni az erkölcsi lelkiismeretről. Mikor Isten a lelketeket Belétek lehelte, mindannyiatoknak adott egy nagy ajándékot: a lelkiismeretet. Ez egy törvény, mely arra insprálja az embert, hogy szeresse és tegye a jót, és kerülje a rosszat. A lelkiismeret Isten szava, mely visszhangzik a belsejében.
Kadarkúti Égi Üzenetek 257. Mennyi Atya:Az erények
2015.március 31.
Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok és eszközöm, Éva hangján szólok hozzátok. Köszönöm, hogy újra eljöttetek, meghallgatni tanításunkat és menteni a lelkeket. Örülök, hogy már egy ideje a három értékes rózsafüzérrel töltitek az irgalmasság óráját. Ilyenkor irgalmasságom lángja leszáll közétek és szándékaitokat meghallgatom. Ezzel a ½ 5-ig is eltartó állhatatos imátokkal a lelkek sokaságát mentitek. Fáradozásaitokért viszonzásul atyai Szívembe zárlak benneteket.
Ma nagyon szép témáról fogtok hallani: az erényekről. Ha magatokra tekintetek, vagy bárki másra, tapasztalhatjátok, hogy a lélekben megtalálható a jó és rossz egyszerre. Mintha ketten laknának benne: az egyik a jó gondolatokra, tettekre sarkallja, a másik rosszra. Máris egy élő példával kezdem. Imre családszerető ember, hűséges a feleségéhez, szorgalmasan gyakorolja a vallását. Jól működő céget vezet, de a beosztottjait kihasználja és igazságtalanul bocsátja el őket állásukból. Nemrég egyik asszonyt azért küldte el, mert megbetegedett és magas lázával 2 hétig otthon maradt. Ez az ember szinte hiába jár templomba és hiába imádkozik, ha a lelkében lévő rossz hajlam szeretetlenséget vált ki belőle. Szent Pál a filippieknek írt levelében ezt mondja az erénnyel kapcsolatban: „Örüljetek az Úrban szüntelenül… Jóságos emberségeteket ismerje meg mindenki! … Egyébként, testvéreim arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos.” A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg az erény fogalmát: „Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére… Az erényes ember minden testi és lelki erejével a jó felé törekszik, konkrét tetteiben azt keresi, azt választja.” A Katekizmus tanítása szerint négy legfontosabb erény van, nevezzük ezeket sarkalatos erényeknek, a többi erény mind e köré épül. Ezek a következők: 1.) okosság, 2.) erősség 3.) igazságosság 4.) mértékletesség.
Vegyük sorba őket, hogy melyik mit jelent!
1.)Az okosság egy olyan erény, amely felkészíti az ember értelmét, hogy mindig a jót válassza, ami lelke és mások lelkének javát szolgálja. Ezt a fogalmat – kedves Gyermekeim – ne tévesszétek össze a műveltséggel, a tanultsági szinttel. Nemcsak egy tudós vagy professzor lehet erkölcsileg okos, hanem egy földet művelő, állatait gondozó parasztasszony is, vagy egy közmunkát végző utcaseprő is. Pl. okos az az özvegyember, aki hívő, vallásos létére nem kezd bele olyan kapcsolatba, amely kilátástalan, mert nem lehet belőle szentségi házasság. Hiába adódik ismeretségi körében olyan elvált asszony, akinek ő tetszik és neki is szimpatikus, józan ítélőképességére hallgatva kerüli a közelebbi megismerkedést.
Viszont nincs az erkölcsi okosság birtokában egy háromgyermekes családanya, Ilonka, aki mindent megenged rakoncátlan gyermekeinek, majomszeretettel csüng rajtuk és sosem feddi meg őket. Ha férje próbál szigorúbban bánni velük, felháborodik, és a gyerekek előtt leszidja. Miért nem jár el okosan ez az édesanya? Mert az ő kényeztetése következtében gyermekeiből öntörvényű, gőgös, öntelt felnőttek lesznek, akik nem tudnak majd beilleszkedni munkatársaik közé, házasságuk vagy kapcsolatuk csődbe jut, mert hiányozni fog belőlük az engedelmesség és alkalmazkodó képesség. Bizony az okosság erényének hiánya általában súlyos következményekkel jár. Az okos ember lelkiismeretére hallgat, és aszerint cselekszik. Az okosság erénye, mely benne van, segít tévedés nélkül legyőzni a kétségeket a jó és a rossz körül.
2.)A második sarkalatos erény az erősség. Aki ezzel rendelkezik, abban van erő, kitartás és állhatatosság, hogy a jót tegye, és hogy képes legyen legyőzni a kísértéseket. Az erősség, mint minden erény a Szentlélektől kapott ajándék. Egyik gyermekünknek előbb, másiknak később adja meg, van, akinek többet ad belőle, van, akinek kevesebbet. Eszközömnek, Évának 10 éves korában volt egy osztálytársa, Zsuzsi. Egy irányban laktak, s mivel nagyon félős lány volt és egyedül kellett hazamennie az üres lakásba, Évát kérte meg, hogy kísérje haza. Levette a nyakából a kulcsot, kinyitotta a lakásajtót és barátnőjét küldte be, hogy menjen előre, nézzen az ágy alá, nincs-e ott valaki, azután ő is be mert lépni. Ez csak addig tartott, míg Éva anyukája meg nem tiltotta ezekkel a szavakkal: „Téged nem félt, csak saját magát? Többé nem kísérheted el.” Ez a Zsuzsi mindentől félt: a kutyáktól, a rossz emberektől, a feleléstől, később a vizsgáktól. Belőle hiányzott az erősség erénye. Az erősség adománya, mint erény nemcsak a kísértéseket segít legyőzni, hanem a félelmet is, sőt a halálfélelmet is. A vértanúkban a hősiességig fejlődött ez a szép lelki vonás. Gondoljatok Szent Filoménára, aki egy görög király leánya volt és mindössze 13 éves. Akkor már két éves szüzességi fogadalmat ígért Jézusnak. Diokleciánusz római császár hadat üzent Görögországnak. Filoména édesanyja elment Rómába, hogy békét kérjen, de a római uralkodó csak úgy ígérte meg, ha Filoména hozzá megy feleségül. A kislány nem akart engedelmeskedni neki, ezért súlyosan megbüntette: börtönben éheztette, megostoroztatta, horgony kötve a nyakára bedobatta a Tiberis folyóba, lenyilaztatta, de csodálatos módon mindebből épen került ki. Végül lefejeztette és a bátor, hős kislány azonnal a mennybe jutott. Benne és az összes vértanúban az erősség erénye lobogott.
3.)A következő sarkalatos erény: az igazságosság. A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt a fogalmat így magyarázza meg: „Az igazságosság erkölcsi erény, mely erősség és állhatatossá teszi az akaratot abban, hogy megadja Istennek és a felebarátnak, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosság neve a „vallásosság erénye”. Az emberek iránti igazságosság készségessé tesz mindenki jogainak tiszteletben tartására és segít az emberi kapcsolatok terén olyan összhang megteremtésében, mely előmozdítja a méltányosságot a személyek és a közjó irányában.”
Gyermekeim! Én, Atyátok szeretném megvilágítani előttetek, hogy mit jelent gyakorlatilag a Velem, Istenetekkel szemben tanúsított igazságosságotok. A belgyógyászat egy kétágyas kórtermében két beteg asszony fekszik: Sárika és Juliska. Sárika két szívinfarktus után lábadozik, Juliskának gyomorfekélyt állapítottak meg. A szívbeteg gyermekem még nagyon gyenge, a beszéd is nehezére esik. Juliska rabja az alkoholnak és a cigarettának, külön szenvedés számára, hogy ezekről most le kell mondania. Egyfolytában panaszkodik, mindenért Engem okol. Ott kezdi, hogy minek teremtettem meg, ő nem akart világra jönni. Miért adtam neki részeges, goromba apát? Miért nem óvtam meg a két rosszul sikerült házasságától? Miért engedtem meg neki ezt a fájdalmas betegséget, és a vele járó gyomortükrözést? Mit vétett ő, hogy Én ilyen kegyetlenül büntetem? Nem gyilkolt, nem rabolt, csupa fáradozás, munka áldozat az élete, kiszolgálja a családját, főz, mos, vasal rájuk. Mi bűne van neki, amiért most szenvednie kell? Ha Isten szeretne, nem lenne ilyen hálátlan hozzám.
Sárika türelmesen végighallgatja és ámul a sok igazságtalanságon, amit előadott a betegtársa. Majd így szól: Juliska! Ne vádold Istent, mert ez nem más, mint káromkodás. Hálás lehetsz, hogy életre hívott, mert csak akkor nyerheted el az örök boldogságot, amit készített neked, ha leéled ezt a földi életet zúgolódás nélkül. Ő minden embert, így édesapádat is jónak teremtette, de elromlott, mert rossz társaságba került. A férjeidet nem Ő választotta neked, hanem te gondolkodás nélkül, igazi lelki kapcsolat nélkül hozzájuk mentél. Amikor jeleket adott neked – köhögést, szívremegést, gyomorfájdalmakat – hogy szakíts az ivással és dohányzással, nem figyeltél oda. Ezt a betegséget bizony te okoztad magadnak. Méghogy nincs bűnöd? Akkor minek számít ez az Isten elleni lázadás? Mesélted, hogy haragban vagy az egyik menyeddel. Alaposan kifakadtál nekem ellene. Ez nem más, mint ítélkezés. Első esküvőd óta nem voltál szentmisén és nem gyóntál: És Isten – annak ellenére, hogy igazságtalanul vádolod – végtelenül türelmes hozzád. Lelkedet meg akarja menteni, még ad időt.
Juliska döbbenten hallgat. Elgondolkozik és kérdezi: „Most mit tegyek?” A közelgő nagy gyomorműtéted előtt gyónjál meg! – felelte Sárika.
Ez az eset csak egyetlen a sok igazságtalanság közül, amit az emberek Rám hárítanak. Látjátok, Gyermekeim? Azért nevezik az Isten iránti igazságosság erényét a „vallásosság erényének”, mert a mélyen vallásos emberek, mint Sárika, elismerik jóságomat, irgalmamat, szeretetemet, Rám bízzák magukat és meg vannak győződve az Én tökéletes igazságosságomról.
4.) A negyedik sarkalatos erény a mértékletesség. A katekizmus szerint „a mértékletesség az az erkölcsi erény, amely mérsékli az élvezetek vonzását és készségessé tesz a kiegyensúlyozottságra a teremtett javak használatában. A mértékletes ember érzéki vágyait a jóhoz rendezi, józanul él, nem ösztönös vágyai szerint.” Ez a mondat gyakorlatilag az jelenti, hogy aki mértékletes életet él, csak a rendezett emberi kapcsolatokban érzi jól magát, mely nem sérti meg a Tízparancsolatot és tudja hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában. Vágyai fékezése e területeken testének-lelkének egyaránt jót tesz, pl. ha valaki ész nélkül habzsolja az édességeket, elhízik, cukorbeteg lesz, nehéz lesz a mozgása, fullad, nehezen kap levegőt és rövidebb életű. A másvilágon pedig a torkosság bűnéért vezekelnie kell.
Drága, kicsi Gyermekeim! Amiért ilyen figyelmesen végighallgattátok mai tanításomat, jutalomból elhoztam nektek Szentlelkemet.
Először az égből szállt alá hófehér galamb alakjában, mint az OKOSSÁG LELKE. Feje körül glória. Nézzétek, hogy sziporkázik fehér tolla, hol ezüst, hol arany színekben. Csőrében egy izzó parázs piroslik, az okosság erényének szimbóluma. Nyakán aranyláncon egy kis kosár, annyi parázs van benne, ahányan vagytok. Mindenkinek az értelmébe helyez egyet, majd eltűnik.
Másodszor egy mennyezetig érő hatalmas lobogó láng alakjában jön elétek, mint ERŐSSÉG LELKE. E nagy lángban annyi fehéren izzó kard van, ahányan itt ültök és belefoglalva egy lángnyelvecskébe, mint az erősség erénye szívetekbe repül. Ettől bátrak, hősiesek lesztek, legyőzitek a külső és belső ellenségeiteket.
Harmadszor a Szentlélek Isten gyönyörű fehérruhás ifjú alakjában érkezik, mint az IGAZSÁGOSSÁG LELKE. Kezében egy tálat tart, melyen magas fehér láng ég, mint az igazságosság erénye. Körbejár köztetek. Nyissátok ki kicsi szívetek ajtaját, mert letép a lángjából egy csóvát és belétek ülteti. Így az Ő isteni igazságosságának fényében fogjátok látni Istent és teremtményeit, és mindenkinek megadjátok azt, ami őket illeti.
Végül a Szentlélek újra ragyogó, kitárt szárnyú galamb formájában jön közétek. Nézzétek csak, mit hoz nektek Ő a MÉRTÉKLETESSÉ LELKE! A csőrében egy mennyei aranymérleg van: a mértékletesség erényének szimbóluma. Óvatosan leteszi az asztalra, Én, Mennyei Atyátok rálehelek és megsokszorosítom. Ő pedig egyenként csőrébe véve odaviszi hozzátok és szívetekbe helyezi. Ez a kis mérleg ezután segít nektek egyensúlyba tartani emberi vágyaitokat, segít megtanulni, hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában és megtanít titeket a lemondásokra és önmegtagadásokra. Most pedig Szentlelkem a vállamra száll, és míg Én jobb kezemmel áldást adok felétek, Ő a jobb szárnyával tesz áldó mozdulatot. Megáldunk benneteket a legfontosabb emberi erények gazdagságával az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Kadarkúti Égi Üzenetek 258. Szűzanya: Az isteni erények
- 2015. Április 7.
Kadarkúti Égi Üzenetek 259. Jézus: A bűn fogalma és fajtái
Jézus: Drága, szeretett Gyermekeim! Én vagyok, a ti Megváltótok, Jézus Krisztus. Eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Lángoló szeretettel köszöntelek titeket és Szent Sebeimből irgalmasságom sugarát bocsátom rátok. Az erények ismertetése után hozzáfogunk ezek ellentétének, a bűnnek tárgyalásához.
A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg ezt a fogalmat: „A bűn az értelem, az igazság és a helyes lelkiismeret elleni rossz cselekedet; az Isten és a felebarát iránti igaz szeretet hiányossága bizonyos jóhoz való rossz ragaszkodás miatt. Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi szolidaritást. Meghatározása szerint tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben.”
Drágáim! Sajnos a bűn kategória azok közé a témák közé tartozik, amiről ritkán esik szó a prédikációkban. Bizony a hívek azzal sincsenek tisztában, hogy melyik bűn bocsánatos és melyik súlyos, halálos. Ezért abban a tévedésben élnek, hogy elég a közgyónás a szentmise elején, minek is kellene gyónni menni. Ez a mai tanításom a katekizmus megvilágításában nagy segítséget nyújt gyermekeimnek. A templomba járók nemcsak a bűnről hallanak keveset, hanem a következményeiről: a tisztítóhelyről és a pokolról is. Felszentelt fiaim közül egyesek, akik ilyesmiről mélyen hallgatnak, azzal védekeznek, hogy nem akarják ijesztgetni a híveket a túlvilági vezeklésekkel, attól félnek, hogy nem jönnek a szentmisékre. Pedig a lelkük az efféle tájékozatlanság miatt kárt szenved. Egy példát említek erre. A vasárnapi szentmise után hazafelé ballag egy férfi, Laci és egy nő, Marika. Egy utcában laknak. Marika rendszeresen jár a szentmisékre, még hétköznap is, napi áldozó. Laci csak vasárnap megy, mindig szentáldozáshoz járul, de van, mikor otthon marad. Beszélgetni kezdenek. Marika így szól:
-Mondja, Laci! Múlthéten beteg volt, hogy nem jött a szentmisére? Hiszen vasárnap volt.
-Á, dehogy. Meghozták a tűzifát és segítettem az embereknek pakolni.
-És ma mégis ment áldozni? Talán a mise előtt meggyónt?
-Miért kellett volna gyónnom? Hiszen mondtam, hogy dolgom volt.
-Laci! Maga nem tudja, hogy a szentmise-mulasztás vasárnap és ünnepnapon súlyos bűn? Csak az mentesít alóla, ha valaki beteg, vagy olyan beteget ápol, akit nem lehet magára hagyni, vagy egyéb súlyos oka van a távolmaradásra. A másik bűn, hogy e súlyos bűnnel a lelkén megáldozott. Ez szintén halálos bűn, szentségtörés.
-Nahát, Marika, köszönöm, hogy felvilágosított. Ezt nem tudtam. Erről senki sem beszélt nekem.
-Csak az számít bűnnek, kedves Laci, amit tudva és akarva követünk el. De mégis legközelebb gyónja meg ezt az esetet, és most már jobban vigyázzon! Mulasztásaikat, bűneiket a túlvilágon halálunk után számon kérik tőlünk. A súlyos bűn nagyon veszélyes, mert bűnbánat nélkül a pokolba juttathatja az embert. A bocsánatos bűnökért és a megbánt súlyos bűnökért is a tisztítóhelyen kel vezekelni.
-Marika! Ebből arra tudok következtetni, hogy mindent meg kell gyónni és bánni, és ha közvetlenül a szentgyónás után halnék meg, egyenesen a Mennyországba kerülnék.
-Ez nem így van. A megbánt és meggyónt bűnök után is vannak tartozásaink Isten felé. Ezt egyrészt itt a földön leróhatjuk áldozatokkal, imákkal, böjttel, felajánlott szenvedésünkkel, másrészt a tisztítóhelyen levezekelhetjük. Csak ezután üdvözölhetünk.
-Ó, Marka! Hát ezek szerint nincs mód arra, hogy átléphessük a tisztítótüzet?
-Dehogy nincs. A teljes búcsú elnyerése. Csakhogy én már hazaértem. Ha érdekli, erről legközelebb mesélek.
Ez a gyakorlati példa arra világít rá, hogy gyermekeink vallásos nevelése nagyon hiányos. Évtizedeken át, a kommunizmus alatt az iskolásoknak csak elenyésző része járhatott hittanra és ők ma már felnőttek. Keresik Istent, de bizony keveset tudnak Róla és parancsairól. Elsősorban felszentelt papfiaim feladata, hogy az erények és bűnök széles mezején eligazítsák őket. Másodsorban a fejlettebb vallásos ismeretekkel rendelkező gyermekeimnek kell a tájékozatlanabbak mellé állni, úgy, mint azt Marika tette a fenti beszélgetésben.
Kedveseim! Nézzük, mit tanít tovább a Katekizmus a bűnről! „A bűn Isten megbántása, föllázad Isten irántunk való szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket. Minden bűn – mint az első – engedetlenség, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen, mint az Isten, ismervén és meghatározván a jót és a rosszat.”
A bűnt aszerint, hogy miként követi el az ember négy csoportba lehet osztani: 1.) gondolattal elkövetett bűnök 2.) szóval, 3.) cselekedettel és 4.) mulasztással elkövetett bűnök. Mindegyikre egy esetet mondok el nektek.
1.)Folyik a vasárnapi szentmise és Terike, egy idős asszony bosszankodva gondol arra, hogy a gyóntatószék előtt már megint hosszú sor várakozik. Mi a csudának gyónnak már megint! Nekem nincs semmi bűnöm, nem lopok, nem hazudok, nem török házasságot és minden vasárnap eljövök a templomba. Majd a felajánlás alatt megakad a szeme egy ismerős fiatal leányon, a szembe-szomszédján. Ezt gondolja: -Hát ez meg mit keres itt. Egész éjjel hancúrozott a barátjával. Láttam a fiút, az előbb ment haza.
Mit tett ez a magát ártatlannak hívő asszony? Gondolatban ítélkezett vagy rágalmazott. Odaállhatna ő is a sorba gyónni.
2.)Péter hangulatember. Munkából hazajövet dúl-fúl, mert felhúzták a munkahelyén. Dühében leszidja a feleségét, mert már megint olyan vacsorát főzött, amit ő utál. Szegény asszony sírva fakad, védte magát, hogy sok volt a dolga és a túrós tésztát tudta a legrövidebb időn belül elkészíteni. Ez a férj goromba szavaival vétkezett. Vétett a szeretet parancsa ellen. Megbántotta Istent és a feleségét.
3.)Az ABC-ben egy asszonynak a vásárolt holmikkal megtömött szatyorjából kicsúszott a pénztárcája. A mögötte álló fiú gyorsan felkapta, körülnézett és eltette. Súlyos bűnt követett el, megkárosította felebarátját, a másik vevőt. Az asszony már otthonról sírva futott vissza, de már hűlt helyét találta. Benne voltak a legfontosabb iratai és 25.000 Ft. Már csak ennyi pénze volt a nyugdíjig. Ez a gonosz cselekedet valamikor számon lesz kérve a fiatalembertől.
4.)Klaudia és édesanyja egy faluban laknak. A fiatalasszonynak egy gyermeke van, du.4 óráig óvodában van. Férje dolgozik, ő háziasszonyként tevékenykedik. Takarítás közben csöng a telefon, édesanyja közli, hogy megkapta az influenzát, magas láza van, leánya sajnálkozik és sok munkájára hivatkozva, csak holnapra ígérte, hogy elmegy hozzá. A beteg kimegy a konyhába, hogy egy citromos teát készítsen magának, de elszédül, fejével neki esik a konyhaszekrény sarkának. Elveszti eszméletét, majd valahogy magához tér és bebotorkál az ágyába. Felhívja a szomszédasszonyt, aki ellátja sebét, befűt neki és teát készít, lázcsillapítót ad. Klaudia nagy mulasztást követett el. A takarítás, főzés megvárta volna, de ki tudja, mi történhetett volna édesanyjával a jószívű szomszédasszony nélkül?
Gyermekeim! A legtöbben a szóban és cselekedetben elkövetett vétséget számítják bűnnek, pedig gondolatban és mulasztásban sokat lehet vétkezni. Többen azért nem tudják, mit gyónjanak meg, mert erre a két területre nem gondolnak. Hogy lehet gondolatban bűnt elkövetni?
Pl. tépelődni azon, hogy más milyen sértő szavakat mondott nekem, más külső, belső tulajdonságait magamban elítélni, másról rosszat feltételezni, amit nem is követett el, mást irigyelni, mert ő szebb, jobb, okosabb nálam, lelki testvéremtől irigyelni a lelki kegyelmeket, hiú, öntelt gondolatokat táplálni magamban, hogy én okosabb, szebb és különb vagyok a többieknél, gondolatban lázadozni Isten ellen, hogy miért engedi, hogy beteg legyek és lelki bántások érjenek. Vagy az is gondolati bűnnek számít, hogy a TV-ben nézek egy filmet, melyben van egy ágyjelenet, és utána vissza-vissza térnek az értelmembe a parázna gondolatok.
Most arra hívom fel a figyelmeteket gyakorlati példákon keresztül, hogy milyen mulasztásokkal lehet vétkezni. Például valakinek azért piszkos és rendetlen a lakása, mert lusta takarítani, ez bizony bűn. Kényelemszeretetből elmulasztja a napi imáit, helyette internetezik, TV-t néz vagy szomszédol, ezzel is bűnt követ el. Anyagilag segíthetne egy bajba jutott barátján, de kapzsiságból nem teszi meg. Egy szomorú, gondterhelt ismerőse várja, hogy kiönthesse neki a lelkét, de ő sok dolgára hivatkozva elküldi. Vasárnap és ünnepnapokon szentmisét mulaszt, még egy évben egyetlen egyszer sem gyónik meg, gyermekeit Isten és hit nélkül neveli fel, az Egyház által előírt szigorú böjtöt: hamvazószerdát és nagypénteket nem tartja meg, a közös családi feladatokból kihúzza magát, ha engesztelő, lustaságból nem megy el az összejövetelekre, csak mikor kedve van. Istennek felajánlott fogadalmát a valamiről való lemondásra vagy áldozatra nem teljesíti. Vajon a környezetében bűnre készül vagy bűnt követett el, és ő nem figyelmezteti. A sok ima miatt elhanyagolja állapotbeli kötelességeit, ez is bűn.
Köszönöm, hogy végighallgattatok. Nézzétek lelketekkel, mit mutatok nektek. Itt áll veletek szemben keresztem és Én rajta függök felfeszítve. Töviskoronám alól lecsorgó vér bíborszínűre festi arcomat, nyakamat, mellemet. Felszegezett kezeimből, lábaimból folyik tisztító Szent Vérem. Lélekben jöjjetek körém, őrangyalotok átnyújt egy égi kelyhet nektek. Tartsátok permetező Vérem alá és töltsétek meg vele. Ez a Szent Vér elégtételi ajándékom Istennek az egész emberiség bűneiért. Engesztelő Kicsinyeim! Szétküldelek benneteket a világba, a bűnök mezejére. Őrangyalotok kísér titeket. Vigyétek e megváltó és megtisztító drága kincset azokhoz a felebarátaitokhoz, akik gondolatban, szóban, cselekedetben és mulasztásban ma is sokat vétkeznek. Öntsétek rá fejükre és szívükre e piros, gyöngyöző misztikus véremet! Azt akarom, hogy szenvedésem által minden bűnös megtisztuljon és megtérjen. Egyet se szeretnék elveszteni közülük. Köszönöm segítségeteket, Gyermekeim. Most jöjjetek vissza keresztem alá! Hálából vérző kezeimet kiszakítom a szögekből, lehajolok hozzátok és megsimogatom fejeteket, arcotokat. Vérző kézsebeimből közben lelketekbe árad Szent Vérem és minden porszem-bűnötöket, hibátokat és tartozásaitokat letisztítja rólatok.
Megáldalak benneteket Irántam való mély hálával és bűnbánattal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.